Gondolom, legalábbis eljátszik mindenki az újévi fogadalom ötletével. Körbekérdeztem, és a környéken ezeket gyűjtöttem be, nagyjából a szokásosak:

„sportolni minimum heti háromszor, sajnos csak munka előtt megy, ezért ez azt jelenti hogy olyankor félhatkor kelni” vagy „letenni a cigit, na jó, csak ha buli van” vagy „ kevesebb sütemény, de legalább paleo” esetleg kevesebbet kiabálni a gyerekekkel, minden nap sétálni velük, vagy valami nagyobb ivű filozófiai, ha meg lehet ezt fogni, mint „jobb embernek lenni, jobb döntéseket hozni” esetleg „tervezni, nem csak ötletszerűen élni”.

Ha avalakit érdekel, mik a vezető fogadalmak 2017-ben, itt talál egy kutatást róla.

A „jobb ember leszek” vezet, de a sport az persze mindig adja magát. Most van itt a megfelelő pillanat egy kis motiváció beizzítására, hiszen egy felmérés szerint az újévi fogadalmaink 95 százalékát megszegjük január tizenharmadikára.( ki mér vajon ilyeneket, és főképp hogyan? Talán valami nagy sportszergyártó szponzorálja? Diplomás szociológusként őszintén érdekelne.)

Vannak, akinek a sport alapvetően ÉLMÉNY és SZÜKSÉG, nem kell rá semmiféle magyarázat.

De van, akinél ez nem működik, ők az egészet egyfajta közgazdasági egyenletként is felfoghatják, így:

a sportra fordított időt nem egyfajta muszáj-időtöltésnek, hanem befektetésnek lehet tekinteni. Befektetésnek először is a hosszabb távú egészségedbe- ezzel eléggé tisztában van mindenki elvileg, de hasznos lenne mindig, minden héten, minden egyes alkalommal észben tartani: ha most elmész tenni valamit a testeddel, az azt jelenti, hogy esélyes, hogy kevésbé lesz muszáj a testtel való prblémákat javítgatni évek múlva.

Emellett az invesztálás gyorsan meg is térül:a rugalmasabb, könnyedebb mozgás vagy a nemfájó hát egyfajta azonali profitnak is tekinthető.

Befektetés a mentális jólétbe is: intenzív mozgás után, köszönhetően az izzadásnak meg a hormonoknak is egy hawaii szörfös relaxált tudatállapotával és ajkain lebegő enyhe mosolyával távozol majd.

Bónusz pedig, hogy amint leszállsz a problémákon való rágódásról, és a testedre figyelsz, az agyad gyakran magától megszüli a megoldást. Úgyhogy nem túlzás a következtetés, hogy tulajdonképpen időt és energiát spórolsz a sportra fordított erőfeszítésekkel.

Szóval, ez már négy érv, hogy mozogj január 13 után is rendszeresen. És akkor hadd írjam hozzá a kedvenc motivációs mantrámat is, nekem általában bejön a mondogatása:

Amikor a legkevésbé van kedved mozogni, akkor van a legnagyobb szükséged rá.