sziasztok,
az anyatest projekt fejlődik, komolyodik, épp ezért már itt találsz minket, 2017 elejétől szép fokozatosan átköltöztünk:
http://www.anyatestprojekt.hu/
ott megtalálsz minden régi bejegyzést, és rengeteg újat is+ megvásárolható edzésprogramokat, workshopot, egyebeket. Kattints át!
Gondolom, legalábbis eljátszik mindenki az újévi fogadalom ötletével. Körbekérdeztem, és a környéken ezeket gyűjtöttem be, nagyjából a szokásosak:
„sportolni minimum heti háromszor, sajnos csak munka előtt megy, ezért ez azt jelenti hogy olyankor félhatkor kelni” vagy „letenni a cigit, na jó, csak ha buli van” vagy „ kevesebb sütemény, de legalább paleo” esetleg kevesebbet kiabálni a gyerekekkel, minden nap sétálni velük, vagy valami nagyobb ivű filozófiai, ha meg lehet ezt fogni, mint „jobb embernek lenni, jobb döntéseket hozni” esetleg „tervezni, nem csak ötletszerűen élni”.
Ha avalakit érdekel, mik a vezető fogadalmak 2017-ben, itt talál egy kutatást róla.
A „jobb ember leszek” vezet, de a sport az persze mindig adja magát. Most van itt a megfelelő pillanat egy kis motiváció beizzítására, hiszen egy felmérés szerint az újévi fogadalmaink 95 százalékát megszegjük január tizenharmadikára.( ki mér vajon ilyeneket, és főképp hogyan? Talán valami nagy sportszergyártó szponzorálja? Diplomás szociológusként őszintén érdekelne.)
Vannak, akinek a sport alapvetően ÉLMÉNY és SZÜKSÉG, nem kell rá semmiféle magyarázat.
De van, akinél ez nem működik, ők az egészet egyfajta közgazdasági egyenletként is felfoghatják, így:
a sportra fordított időt nem egyfajta muszáj-időtöltésnek, hanem befektetésnek lehet tekinteni. Befektetésnek először is a hosszabb távú egészségedbe- ezzel eléggé tisztában van mindenki elvileg, de hasznos lenne mindig, minden héten, minden egyes alkalommal észben tartani: ha most elmész tenni valamit a testeddel, az azt jelenti, hogy esélyes, hogy kevésbé lesz muszáj a testtel való prblémákat javítgatni évek múlva.
Emellett az invesztálás gyorsan meg is térül:a rugalmasabb, könnyedebb mozgás vagy a nemfájó hát egyfajta azonali profitnak is tekinthető.
Befektetés a mentális jólétbe is: intenzív mozgás után, köszönhetően az izzadásnak meg a hormonoknak is egy hawaii szörfös relaxált tudatállapotával és ajkain lebegő enyhe mosolyával távozol majd.
Bónusz pedig, hogy amint leszállsz a problémákon való rágódásról, és a testedre figyelsz, az agyad gyakran magától megszüli a megoldást. Úgyhogy nem túlzás a következtetés, hogy tulajdonképpen időt és energiát spórolsz a sportra fordított erőfeszítésekkel.
Szóval, ez már négy érv, hogy mozogj január 13 után is rendszeresen. És akkor hadd írjam hozzá a kedvenc motivációs mantrámat is, nekem általában bejön a mondogatása:
Amikor a legkevésbé van kedved mozogni, akkor van a legnagyobb szükséged rá.
Has-és törzsizomépítés biztonságosan, az alapoktól a kockákig :-)
A workshop nagyon hasznos azoknak, akiknek problémát jelent a derékfájás, a hasizmok gyengesége, a rossz tartás, az ülőmunka miatti gyenge törzsizmok. Különösen ajánlom azoknak, akik a szülés után szeretnék megerősíteni a törzsizmaikat, vagy a hasizom szétnyílásával küzdenek.
Helló hasizom! - törzsizomépítés strukturált, egymásra épülő, korszerű és anatómiailag biztonságos gyakorlatokkal.
A workshop felépítése:
- rövid anatómiai bevezető, hogy tudd, mit miért csinálunk
különféle típusú hasizomgyakorlatok megismertetése, megtanulása
személyre szabott gyakorlatok összeállítása, egyéni konzultáció
útmutató az otthoni gyakorláshoz: mikor, mennyit, hogyan?
+ videós tananyag, ami segítséget nyújt az otthoni gyakorláshoz
Helyszín: Jurányi Produkciós Ház, B Lépcsőház,
A résztvevők száma limitált!
jelentkezés:
anyatestprojekt@gmail.com címen
Hasazhatsz-e? csak a jóga? úszás, futás, mi a helyzet? vagy a pulzus számít? -jöjjenek a konkrétumok, 5 érv, hogy igenis miért edzzél terhesen is
Elöljáróban:úgy vettem észre, hogy a megfelelő szavakon múlik sok minden. Vannak, akiknek nem tetszik az „edzeni” kifejezés, de oké, ha azt mondom, tornázz, vagy folytass „aktív életet”.A „terhesjóga” is szelíden hangzik, pedig aztán jógából is van olyan, hogy leizzadod a bugyidat, meg olyan is, ami inkább egyfajta meditáció, és a vállkörzés-nyújtózás nagyjából a legnagyobb mozdulat benne. Érdemes tehát árnyalni, hogy pontosan milyen mozgástípusról és milyen gyakorlatokról beszélünk, ha vannak konkrét kérdéseid keress meg az anyatest.blog.hu oldalon vagy itt a facebookon.
tehát:
1. jobb lesz utána!
Mármint szülés után. Kevesebb tartásprobléma, kevesebb derékfájás, gyorsabb regeneráció. Sőt, a kutatások szerint azok a babák, akiknek az anyukája aktívan mozgott, jobban viselik a vajúdással járó megterhelést. (forrás: kommentben)
2. jobb lesz közben!
A vajúdás -ha innen nézzük- hatalmas fizikai megterhelés, a szülésben pedig a törzs, leginkább a has izmai segítik a méhet. Nem árt tehát edzésben tartani ezeket az izmokat.
A megváltozott súlypont, kombinálva a hormonális változásokkal a tartás megváltozásához vezet, ezt a hatást szintén nem árt ellensúlyozni.
Ráadásul elképesztő erőt ad, ha terhesség közben sem veszted el azt az érzést, hogy uralod a testedet!
3. lehet intenzív is a terhelés
Régen a 130-140-es pulzusérték volt a maximálisan ajánlott terhesség alatt, de ez az ajánlás kezd kimenni a divatból, már nem nagyon használják. Amúgy sem praktikus, mert viszonylag kevesen edzenek pulzusmérővel. Ráadásul a pulzusértékeket sosem lehet általánosságban meghatározni, függ az egyéni jellemzőktől.
Ehelyett javasolt a szélsőségek kerülése: például túl intenzív terhelés rövid pihenőkkel mindenképp kerülendő ( mini-intervallok) .
Pulzusértékek helyett pedig érdemes figyelni, hogy meddig tudsz még beszélni, ha kifulladtál és meg sem tudsz szólalni, érdemes csökkenteni a terhelést.
4. szabad a hasizmokat edzeni!
Igen, ezt nem árt határozottan kijelenteni, mert
-a hasizom több izmot is jelent, természetesen
- az egyenes hasizmot valóban nem tanácsos terhelni ( pl kerülendő a klasszikus hasprés), mivel ez a szétnyílt hasizom kialakulását segíti elő. A bordakosár tágulásával és a pocak növekedésével ugyanis megváltozik ezeknek az izmoknak a lefutási iránya, enyhén diagonális lesz, a kialakult résbe, a linea alba területére préselődik bele a pocak. A magzatnak azoban, a közhiedelemmel ellentétben, nem árt, őt a nyomásnövekedéstől védi a magzatvíz.
- kifejezetten ajánlott a mélyhasizom és különösen az oldalsó ferde hasizmok edzése, amik a szükségesek a megfelelő tartás-stabilitás megőrzéséhez, ráadásul, ahogy mondtam korábban, a szüléshez sem árt izomerő.
5. mindez nem azt jelenti, hogy csináld csak, amit eddig!
Nem, erről egyáltalán nem beszélhetünk, változtatni kell a terhesség előtti gyakorláson. Megoszlanak a vélemények, hogy mikortól ( pl a jóga az első trimeszterben pihenést javasol, míg a klasszikus prenatal gyakorlatok, illetve a fitnessz-megközelítés csak a második trimesztertől ajánl modifikációkat.)
Abban egységes az álláspont, hogy a bizonyos pozíciók (pl hosszan tartó hátonfekvés) és edzésformák (mindenféle rázkódással járó, high-impact edzés, pl a futás) kerülendők, illetve a törzsizmok erősítése illetve a kismedencei izomzat tudatosítása- erősítése- védelme elsődleges fontosságú.
Ötletadónak itt egy videó, egy mini kardió-edzés gyakorlatai.
Kérdésed van?
Keress meg, itt , vagy a facebookon az Anyatest Projekt oldalán vagy a zárt csoporton keresztül.
Edzenél? Írj a letölthető, terhesen is végezhető pilates gyakorlatokért, elküldöm a linket ahol megnézheted.
Már szültél? Neked indul a hamarosan megvásárolható szülés utáni regeneráló videósorozat, már folyik az előjelentkezés.
Szétnyílt hasizom.
Uh. Kicsit mindenki megijed most, de nem kell!
Én rengeteget tanultam róla az elmúlt időszakban, hiszen a prenatal-posztnatal időszaknak ez az egyik speciális problémája ( bár lehet !férfiaknak! is szétnyílt hasizmuk, persze nem a terhességtől, hanem a túlsúlytól és a helytelen gyakorlástól). A jelenség a legkülső, egyenes hasizom két oldala közötti kötöszövet (linea alba) megnyúlását jelenti, a köldök tájékán a leggyakoribb, és ujjakban mérik a rés nagyságát.
Egyre többen tudjátok, hogy van ilyen, és hogy mik lehetnek a jelei. Ez szuper hír, ugyanis ez egyáltalán nem egy kereszt, amit ha megkaptál, neked annyi, hanem egy állapot , amit lehet regenerálni és karbantartani. Szóval, az első fontos dolog róla:
1. CSAK NYUGI! Vedd észre, ha van probléma ( a videóban ehhez találsz egy öntesztet, egyáltalán nem bonyolult a megállapítása), és aztán foglalkozz vele.
2. A második fontos infó, hogy szisztematikusan kell gyakorolni.
Az, hogy mi a kezelés iránya,eléggé egyértelmű: az oldalsó és mély hasizmokat kell erősíteni, az egyre tónusosabb és vastagabb izmok szép lassan "összenyomják " a rést. Ezeket a gyakorlatokat egy megfelelően képzett edző/gyógytornász meg tudja neked mutatni.
3. Harmadik fontos dolog: vannak mozdulatok, amelyeket még a megerősödés UTÁN is kerülni kell (előtte meg pláne), hiszen ez a terület sajnos onnantól kezdve gyenge pontja marad a szervezetnek. Ilyen például a nagyon intenzív hátrahajlás, vagy a helytelen technikával végzett hasprés.
4. Negyedik fontos dolog: a tudomány sokat fejlődött e téren az elmúlt években, például fontos tudni, hogy a kismedencei izomzatot is célszerű erősíteni a hasizmok mellett, ezek egy jól működő testben együtt támasztják alulról és elölről a hasüreget.
+ 1: miért nem egy istencsapása ez az egész?
Bizonyos szempontból persze az,hiszen muszáj vele foglalkozni, és ez idő, energia, pénz. VISZONT! Itt a megfelelő alkalom arra, hogy megerősítsd a hasad izmait, ami hosszútávon az egészséged szempontjából kész nyereség. Oda kell figyelni, ami mélyíteni fogja a testtudatodat. A rendszeres gyakorlás pedig fegyelmezettebbé és kitartóbbá fog tenni.
Szóval, ki lehet ebből is hozni valamit, ha nem esel kétségbe a helyzeten.
További információk, és egy videó az alábbi posztban,
Volt ez az előző írásom, a "járjon-e balettra?", amiben a gyerek-táncórákról írtam, nem annyira lelkendezve. Leginkább a művházas balettórák lebegtek a szemem előtt.
Két dologra akartam felhívni benne a figyelmet, az egyik, hogy a táncóra a mozgás mellett gyakran egy teljesen elferdült ízlésvilágot közvetít a gyerekek felé, a másik, hogy nagyon észnél kell lenni, mert a klasszikus balett technikája nem feltétlenül egyszerűsíthető le a a gyerekeknek való és hasznos „mozgásóra” szintjére. Ezt elképesztően sokan olvastátok, rengeteg kommentet és véleményt kaptam. Az anyákat a saját testük mellett valószínűleg egy dolog mindenképp legalább annyira érdekli: a gyereküké :-)
Úgyhogy folytatom a témát, bemutatok egy-két tanárt és módszert, amelyek nem olyan közismertek, de érdemes tudni róluk.
Vadas Zsófia Tamarával egy helyen tanultunk, a hajdan Budapest Tánciskolaként indult Budapest Kortárstánc Főiskolában, közös világból jövünk. Szerintem ő egyrészt szuperul ért a gyerekekhez, ó bár ő lehetettvolna a bébiszitter nálunk! ( évekig szinte bentlakós bébiszitterként nevelgetett egy párat, akkor nekem még nem volt gyerekem, nagyon érdekes volt az ő történetein keresztül belelátni a gyerek-mikrovilágba). Másrészt nagyon régóta tanít kreatív gyerektáncot, a szülők és gyerektanítványok lelkesedése töretlen iránta.
Van-e olyan hogy ”fiúknak való tánc” meg „lányoknak való tánc”?
Nem, szerintem nincs.
Ez, amit tanítok, mindenkinek „való”, sokféle mozgás van benne. Azt viszont látom időnként, hogy nagyobb korban vannak kisebb különbségek, mert ezen a sokféleségen belül van olyan mozgástípus, ami jobban leköti a lányokat, és van, ami jobban leköti a fiúkat.. A futás, gurulás, gördülés- ezt általában minden fiú élvezi. Talán az oviskorban ez még nem jelentkezik, idősebb korban szoktam látni.
Szerintem ebben benne van egyfajta temperamentumkülönbség, ami nem annyira fiú-lány dolog.
Igen, talán pontosabb úgy fogalmazni hogy alkat kérdése. Nem mindenkire igaz.
Azt amúgy nagyon látom a nagyobbik gyerekemnél, aki ovis, hogy mennyire másra buzdítják a fiúkat, vagy mennyire mást tartanak természetesenek náluk, mint egy lánynál. Tágabbak a határok, belefér több vadulás.
Igen, persze, ilyenkor a környezetük is lecsapódik a gyerekeken. Én egy csomó hatás összegződését látom: alkat, mozgáskészség, miket tanult, mire biztítják mások, milyen zenét szeret....
Egyébként az a helyzet, hogy itt ezen az órán (6-10 évesek) szinte csak lányok vannak. Sokféle korosztályt tanítok, a fiúk csak egész kiskorukban járnak „táncórára”, bár ez amit én tanítok tényleg nem „lánytánc”. Iskolás kor után leginkább csak az jár ilyesmire, akit valamilyen szinten hivatásszerűen érdekel a tánc, például középiskolások, akik esetleg táncosok akarnak lenni. De ez talán inkább a szülők hatása, nem is íratnak be ilyesmire egy fiút.
Nagyon számít a megnevezés is. Nyáron, amikor egy nyári tábor keretén belül tartottam ugyanezt, csak nem tánc, hanem „mozgás” volt a neve, akkor volt sok iskoláskorú fiú. Ott az volt az érdekes, hogy úgy tűnt, a lányoknak ebben a korban nagyobb az érdeklődésük az „absztrakt” mozgások iránt, a fiúk ugyanazt a feladatot inkább karakterből ragadták meg „karatés” mozgás, „nindzsás” mozgás, például így írtak körül dolgokat. De ugyanazokat a feladatokat lehetett velük csinálni.
Volt egy pár éves együttműködés a Mu Színház és egy általános iskola között, néhány évig jártam oda „táncot” tanítani, nem rendszeresen, viszont kötelező program volt nekik, egy-egy teljes osztállyal dolgoztam, nem csak azzal, akit beírattak. Ott is az volt a tapasztalatom, hogyha ott vannak a fiúk az órán, ha már eljutnak, akkor velük is lehet ugyanúgy dolgozni.
Törekszel arra hogy a kortárs tánc mozgásvilága megjelenjen az órákon? Ilyen például a föld intenzív használata, földön haladások, gurulások, vagy a térszemlélet, a mozgás teljes terjedelmében való gondolkodás, a törzs egyenrangú használata, nem csak a végtagoké. Vagy egyszerűen az van, hogy neked -pont úgy mint nekem- egyszerűen ez a természetes, ez az „anyanyelved”, az alap mozgásszótárad?
Az van, hogy a gyerekeknél ezek amúgy is természetes mozgások, kúszás, mászás simán belefér, ha nem mondjuk azt, hogy „ez nem tánc”.A kortárs táncban ugye bármi tánc, és minden tánc, nincsenek ilyen hierarchikus dolgok, hogy csak a szép lábemelés a tánc, vagy csak a ritmusos lépés a tánc.A kortárs az végül is nem egy nem technika, hanem a testhasználat szabadsága.
Mondasz erre egy példát?
Mondok egyet a mai óráról, amit láttál. Ez a csoport nem kezdő, nagyrészük egy-két éve jár már hozzám, náluk az van, hogy már szöveggel, mesével is tudok irányítani. A tréning részét képezi a konkrét mozgások tanulása, de az óra nagyobb részében nem egy konkrét mozdulatot tanítok, hanem szempontokat adok a test- és térhasználathoz. Ez lehet teljesen hétköznapi, olyan élmények, tapasztalások amivel mindenki találkozhatott már, például a vízben a test ellenálásba ütközik, ezt mindenki tapasztalhatta már a strandon, mozogjunk úgy! Vagy például a kicsik nagyon szeretik az állatok mozgását leutánozni. Ezt az érzetet, élményt felidézzük, és ezzel dolgozunk. Egy-egy kép vagy érzet alapján kitalálnak új mozgásokat.
Ma például ez volt: úgy mozgunk, mint a falevelek,és akkor ők kitalálnak egy absztraktabb mozgást, ami tényleg absztrakt, nem egy pantomimezés. Miután megvan a testi minőség, amit használunk, utána adok hozzá egy formai keretet, amit ők a saját fantáziájuk szerint felhasználhatnak. És nagyon szeretik is az ilyen összerakós, kreatív feladatokat, de a tánckombinációkat is.
Elképesztően érdekes mozdulatok meg mozgásminőségek születnek ilyenkor, amit csak az improvizációval tudunk megteremteni, ezt sosem tudnám nekik utánzással megtanítani: csináld ezt, csináld azt, mozgasd így a karod, közben grimaszolj, közben a lábaddal így...olyan bonyolult dolgokat is mutattak, olyan szép mozgásminőséget, mint egy profi táncos. Az improvizációval komoly mozgástechnikai fejlődés érhető el! Ez nekem nagyon, nagyon érdekes didaktikailag, a tanári módszertan szempontjából.
Az improvizáció is jellegzetes kortárs eszköz a tanításban.
Igen, és nekem ez természetes. Szoktam utánzással is tanítani, de inkább improvizációval. A gyerekek erre általában nyitottak, a felnőttek már nem annyira.
És szokott lenni „előadás”?
Előadás nem, inkább demonstráció, arra volt már sok példa. Nem is a produkció miatt, nem is csinálunk külön kis koreográfiát erre, hanem egyszerűen bemutatjuk az óra anyagát. Szeretik bemutatni a szülőknek, és ezért ezt nem akarom visszafogni, bár egyáltalán nem a produkció meg a színpad a cél.
Fű, de utálom ezt a szót, hogy STRIA , leírni is, valahogy idegenkedem a hangzásától, legyen inkább stretch mark, ahogy az angol mondja, vagyis tágulási csík?
Viszont az derült ki, hogy benneteket rendkívül érdekel a téma, oké, ki akarna csíkokat?
Kocsmáros Gabi kozmetikus szakszerű tanácsait olvashatjátok az alábbiakban.
Érdemes -e magunkat mandulaolajjal kenegetni, avagy szakszerűen a striákról
A striákról a legváltozatosabb információkat olvashatjuk. Állítólag nem is érdemes kenni, de ha igen, akkor csak nagyon drága termékek segíthetnek igazán. Mások szerint minden erőfeszítés fölösleges, a striák alkatilag meghatározottak, és úgysem tehetünk ellenük semmit.
Annyit azért talán mégis, hogy megértjük a striák létrejöttének az élettani okait.
A gyenge kötőszövet lehet öröklött tényező. Ha a családban minden nőnek voltak striái a terhessége során, akkor nekünk is nagyobb rá az esélyünk. Mivel azonban magunk mellé nem állíthatunk kontrollcsoportot, utólag nem fog kiderülni, mi lett volna, ha... Ezért érdemes segíteni a testünket, és megtenni érte mindent, amit csak lehetséges.
Először egy kis anatómia:
Az emberi bőr három rétegből épül fel: a hámból (felső), az irhából (középső), és a bőraljából (alsó réteg).
A stria a középső rétegben, az irhában jön létre, gyakorlatilag egy “bőr alatti sebet”, egy szöveti repedést jelent, amely a bőrszövet ellenállóképességének hiányából fakad, és előre meghatározott hasadási vonalak mentén történik. Ami kívülről látható, az a repedések felett megnyúlt, és sorvadttá vált hámréteg.
A bőrünk ellenállóképességéért az irhában található kollagénrostok a felelősek. Az irha 90%-át adó kollagén egy olyan fehérje, amelyet a szervezetünk magától termel. A kor előrehaladtával a kollagénrostok egyre merevebbé válnak, és a szervezet is egyre kevesebb kollagént termel, így a minél későbbi gyerekvállalás mindenképpen növeli a striák kialakulásának az esélyét.
A kollagén felépítésében 30 féle aminosav vesz részt, de ezek csak C-vitamin jelenlétében képesek fehérjévé szerveződni, és így létrehozni a kollagént.
Hogyan serkenthetjük a kollagéntermelést?
Esszenciális aminosavakat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával. Minden esszenciális aminosavat az elsőrendű, vagyis állati eredetű fehérjék tartalmaznak. A növényi eredetű fehérjékben egyes esszenciális aminosavak nem találhatók meg, így azokat elsőrendű fehérjékkel vagy több másodrendűvel (növényi eredetűvel) kombinálva érdemes fogyasztani.
Ajánlott mindezt kiegészíteni C-vitaminnal, hogy a fehérjeszintézis létre tudjon jönni. A C-vitamin forrásunk legyen inkább este langyos vízbe áztatott csipkebogyótea, amit reggel leszűrünk, és ezzel indítjuk a napot.
Véleményem szerint érdemes gondot fordítani a prevencióra, hiszen a vitaminok és más, számunkra hasznos anyagok a bőrön át is felszívódhatnak, és segíthetik a kollagén képződését, ezzel pedig hozzájárulnak a bőr rugalmasságának, terhelhetőségének növeléséhez. Ilyen anyagok lehetnek a magas A- és E-vitamint tartalmú olajok.
Gyakorlati tanácsok:
10 ml vadrózsaolajat egy 100 ml-es fertőtlenített flakonba töltünk, és kiegészítjük 90-95 ml magas E-vitamintartalmú olajjal, például argánnal, sárgabarackmaggal vagy édesmandulával. A olajokat soha nem száraz bőrre kenjük, hanem mindig fürdés után, a még nedves bőrbe masszírozzuk, így fel tud szívódni, és nem lesz zsíros érzetünk tőle. Ebből az olajkeverékből naponta egy evőkanállal érdemes fogyasztani is, így az értékes zsírsavak és a zsírkísérő anyagaik belsőleg is felszívódhatnak.
Mondanom sem kell, hogy olajokból is ajánlott vegyszermentes gazdálkodásból származót választani.
Tudni kell, hogy csak a hidegen sajtolt olajok tartalmaznak vitaminokat. Hagyatkozzunk nyugodtan a szimatunkra, a hidegen sajtolt olajok a növény illatával bírnak, így ha beleszagolva nem érzünk semmit, mindenképpen érdemes az olaj minőségét illetően kételkedni.
Kocsmáros Gabi, slow kozmetikus
Fleur de lin Slow Cosmetics
www.fleurdelin.hu
Sok órát tartok mostanában, viszont kevesebbet írok.
Több oka is van, egyrészt újból tanulok egy kicsit, volt elég sok közgazdasági dolog, aztán egy csomó élettan, anatómia, edzéselmélet és hasonlók, izgalmas, csak még nem sikerült a napok megnyújtásának új módját feltalálni. Addig is a klasszikus módszerrel élek (kávé, kávé, kávé!)- de így sem fér bele minden.
Másrészt sok új dolgot tervezek, klasszak lesznek, majd, egyelőre még semennyire nem látványosak, csak a jéghegy csúcsa alatti előkészületek zajlanak, hogy úgy mondjam :-)
Harmadrészt, eddig töretlen optimizmussal és szinte csak nyűhetetlen energiával és folyamatos „hurrá, ez is mennyivel könnyebb mint először volt”- érzéssel kísért második anyaságom épp kicsit holtponton van. Nyűgös vagyok,épp be vagyok sokallva a monotonitástól, attól , hogy az egyedül enni tanuló gyerek hányszor szórja tele a padlót morzsával-vízzel- főzelékkel- roppanós kölesgolyóval-almadarabbal (kábé négyszer, mármint étkezésenként négyszer). Ezt a számot szorozzuk meg hárommal, ennyiszer dobja le hozzá a kanalat is.
Aztán attól is eléggé borús a kedvem, hogy már elfelejtettem milyen végtelenül, rohadtul kényelmetlen egy járni, egyedül megállni még nem tudó, ámde súlyos gyerek. Szofikám ugyanis nehéz, de nagyon, cuki hurkái vannak, meg eléggé hosszú is, kábé fél évvel szokták idősebbnek nézni ( -illetve, a másik verzió, hogy én is megkapjam a magam részét az anyákat érő rosszalló pillantásokból: tápszeres?- kérdeznek gyanakodva rá. Nem, csak jó nagy.) Ezt a tíz ficánkoló kilót egyfolytában félkézzel hordozom, leguggolok hogy kivegyem a valamit, közben tartom, felállok, leesik a kulcs/telefon/ zsepi, megint leguggolok. Gyakorlatilag egész nap jó féloldalasan guggolgatok, néha váltok hogy egyenletesen zsibbadjon mindkét karom, illetve igazságosan szétosszam a kezdődő ínhüvelygyulladást a két kezem között.
Előderengenek három évvel ezelőtti emlékeim, hogy ez az állni-járni tanuló időszak mennyire gyilkos, deréktörős, karfájdítós, hátfájós.
Emellé a belém csimpaszkodás társul, babaujjak szorítanak meglepő erővel, kékfoltokat hagyva (esetlegesen szúrós körmökkel, ha épp nem hagyták szépen levágni magukat).
De a legjobban, leges-leges-legjobban a nadrágomba kapaszkodást utálom, ez olyan érzés mintha valaki nagyon-nagyon erősen korlátozna és rámkényszerítené az akaratát, lépni sem tudok semmilyen irányba, és még nevetségesnek is érzem magam, mert a gatyám is szép lassan le szokott csúszni tőle.
Na, így vagyunk most itthon, kettecskén, illetve az oviidőn kívül meg hármasban. A férjem, aki operatőr és egy filmet forgat, most épp gyakorlatilag heti 7 nap folyamatosan dolgozik- ez szintén nem lendít a helyzeten.
Ez utóbbi a magányos gyereknevelésről ugyan az én egyéni sirámom, de amúgy az időnként előbukkanó mélypontok valószínűleg természetesek. Emellett azon is többször gondolkoztam már, hogy melyik az anyákat fizikailag leginkább meggyötrő időszak, a kezdeti hasfájós-nemalvós, vagy a kismotorral- elszáguldó-gyerekután-szaladós, vagy ez a mostani. Asszem, ez a mostani.
Ez a hathetes kontroll, ez egy nagy vízválasztó, nevezetes esemény, addigra elvileg a testi-lelki sebek beforrnak, a varratokat már rég kivették vagy kihulltak, a babát meg lehet mutatni, a szülés eseményeit meg lehet beszélni az orvossal.
(ez amúgy szintén magyar specialitás, nem minden országban van ilyen ellenőrzés).
Viszont az,hogy a doki a hathetes kontrollon eltette a borítékot, azt mondta, gratulálok, majd hazamentél vidáman, sajnos egyáltalán nem feltétlenül jelenti hogy minden ok.
Nem a felelőtlen pánikot akarom itt kelteni, de jó tudni, hogy van két roppant problémás terület, amit a doki semmilyen módon nem csekkol általában (bár arrafelé tapogat, ki érti ezt):
1. az esetlegesen szétnyílt hasizmod. Ez a linea alba, a hasad közepén levő kötőszöveti rész, ami a has növekedésével megnyúlik. Ez kis mértékben ( 2 ujjnyi alatt) ok, ha jobban szétnyílt, az mindenképpen speciális gyakorlatokat igényel.
2. a jól igénybe vett kismedencei izomzat,a gátizmok. A terhesség maga, a hormonváltozás, a hüvelyi szülés mind- mind megterhelik ezt a részt. A lehetséges következmények, hát, egyik gázabb mint a másik: inkontinencia, aranyér, különféle fincsi sérvek: hólyagsérv, végbélsérv. Ha nem tudsz róla , utána is rongálhatod: emeléssel, futással ( !!!!), rosszul végzett gyakorlatokkal. Ennek ellenére, ha nem kérdezel rá kifejezetten, általában nem ellenőrzik a hüvely körüli izmok állapotát. Ráadásul a normál nőgyógyászati helyzetben ("feküdjön föl drága, tegye szét a lábát") például a sérv nem is feltétlenül látszik.
De akkor mit lehet tenni?
mindenképp kérdezz rá
ne fuss, ne emelj nehezet, ne terpessz a szülés utáni hónapokban
csak szakszerűen összeállított, szülés utánra tervezett hasizomgyakorlatokat végezz
Ez egy fontos téma, itt most csak egy kis bevezető, folytatom!
addig is: kövess a facebookon és a youtube-on, ahol rengeteg edzésvideót találsz, speciálisan a szülés utánra tervezve.
oszlassuk a homályt :-)
http://divany.hu/poronty/2016/04/11/4_1_tevhit_ami_pokolla_teszi_egy_friss_anya_eletet/